A koronavírus-járvány gazdasági következményei az európai kkv-k több mint 90 százalékát súlyosan érintik, derül ki az Európai Néppárt (EPP) gazdasági szervezete, a SME Europe által áprilisban készített tanulmányból. 

Az EPP képviselői használni fogják vétójogukat a 2021-2027 közötti hosszú távú uniós költségvetés és Covid19-válság utáni gazdasági helyreállítási csomag kapcsán, amennyiben az Európai Parlament nem vesz részt teljes mértékben a két fontos tervet érintő döntésekben.

„Brüsszeli boszorkányüldözéssel nem lehet választásokat nyerni. A hamisnak bizonyult támadásoknak helyet adó vitákkal az Európai Parlament viszont a saját hitelét veszélyezteti a polgárok előtt” – figyelmeztetett csütörtökön Vincze Loránt az Európai Parlament plenáris ülésén. Az RMDSZ EP-képviselője rámutatott a magyarországi jogállamiságról szóló vitában: „az újabb vitát egyetlen egy új fejlemény sem indokolja. Azok a hamis hírek, amelyek a magyar helyzettel kapcsolatban Európát elárasztották, sorra cáfolatra leltek. Például, hogy a magyar parlament nem ülésezik. Pedig ülésezik, törvényeket fogad el” – mondta.

Nagyon kevés európai országban biztosít az állam tájékoztatást a koronavírussal kapcsolatos intézkedésekről a kisebbségek nyelvén – derült ki abból a gyorsfelmérésből, amelyet 2020. március 31–április 30. között készítettek kisebbségi EP-képviselők és a FUEN tagszervezetei.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések második csomagját hagyta jóvá április 16–17. között tartott brüsszeli ülésén az Európai Parlament. A pénzügyi intézkedések mellett az EP állásfoglalást fogadott el a világjárvány visszaszorításához szükséges lépésekről is. Az ötvenhat javaslatot tartalmazó csomagnak része több olyan intézkedés, amelyet Vincze Loránt korábban az Európai Néppárt képviselőcsoportjában fogalmazott meg. „A világjárvány megmutatta az Unió beavatkozási lehetőségeinek korlátait, és rávilágított a Bizottság végrehajtási és költségvetési hatáskörének hiányára, ezért egyetértek azokkal, akik szerint meg kell könnyíteni a döntéshozatalt minden olyan kérdésben, amely életeket menthet. A sürgősség területén több koordinációra van szükség a tagállami intézkedések meghozatalakor, ez pedig segíthet a gazdaságnak, megkönnyíti a szállítást és biztosítja az alapvető ellátást” – mondta el az RMDSZ EP-képviselője.

Rendkívüli ülésszakot tart az Európai Parlament

Rendkívüli ülésszakot tart április 16-17-én az Európai Parlament, hogy megvitassa és elfogadja azokat az új európai intézkedéseket, amelyeket a koronavírus-járvány leküzdése érdekében kezdeményeznek.

Tegnap este a tagállamok állam és kormányfői távértekezleten tartott uniós csúcson mind egyetértettek abban, hogy az EU külső határait 30 napra lezárják. A határvidéki régiókban kétoldalú megoldásokat találtak. Ugyanakkor jóváhagyták az Európai Bizottság által az elmúlt napokban előterjesztett összes szállítási, biztonsági, egészségügyi és gazdasági sürgősségi intézkedést. Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője szerint ezek a kezdeti és legsürgősebb intézkedések, az EU-nak a következő időszakban további pénzalapokat és együttműködési intézkedéseket kell elfogadnia.

„A kelet-európai államok felzárkóztatásában létfontosságú fejlesztési alapok és a mezőgazdasági támogatások átirányításával az Európai Unió nemcsak vállalásait szegné meg, hanem saját érdeke ellen cselekedne” – figyelmeztetett keddi brüsszeli felszólalásában Vincze Loránt.

Az Európai Néppárti képviselőcsoport javaslatára a LIBE szakbizottság részéről Vincze Loránt az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatára vonatkozó tárgyalások állandó jelentéstevője. Az RMDSZ EP-képviselője fogja nyomon követni az Európai Bizottság és az Egyesült Királyság kormánya közötti tárgyalásokat az állampolgárok jogai, az igazságügyi és belügyi együttműködés, a személyes adatok védelme, illetve a menekültügy, határvédelem és biztonságpolitika területein.

Az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának Brüsszelben tartott csütörtöki alakuló ülésén a munkacsoport társelnökévé választották Vincze Lorántot, az RMDSZ EP-képviselőjét, a FUEN elnökét. Mellette Gál Kinga fideszes EP-képviselő – akit immár a negyedik alkalommal választották egyhangúlag a munkacsoport társelnökévé – és Francois Alfonsi, korzikai francia zöldpárti képviselő látják el a társelnöki feladatokat ebben a ciklusban.

Az országnak alaposan fel kell készülnie, hogy ki tudja használni az európai zöld megállapodást, a dokumentum három évtizedes átmeneti időszakot javasol a zöld és fenntartható gazdaságra való áttérésre, ismertette Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője hétfőn egy dévai sajtótájékoztatón.

Fel kell tárni a harminc évvel ezelőtti véres események kapcsán az igazságot, bátran szembe kell nézni a múlttal, maradéktalanul kell megvalósítani az 1989 decemberében Temesváron leszögezett célkitűzéseket, folytatni kell a leállított romániai ingatlan-visszaszolgáltatási folyamatot – sürgették az RMDSZ EP-képviselői Strasbourgban a romániai forradalom 30. évfordulóján szervezett vitán.

„A munkaerő Unión belüli szabad mozgása önmagában jó dolog, hiszen kitáguló lehetőségeket és nemzetközi tapasztalatok megszerzését jelenti. Az igazi kihívás az, hogyan győzzük meg a képzett munkaerőt, hogy hazatérjen, és tudását, tapasztalatát a régiója és közössége hasznára fordítsa”– mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke a németországi Potsdamban, a Kisebbségi Régiók Fórumán. A december 11-12. között zajló FUEN-rendezvény témája az agyelszívás és a munkaerő vándorlása Európa kisebbségi régióiban.

Az agyelszívás negatívan hat a kelet-európai tagállamok túlnyomó részére, hosszú távon pedig mélyen húzódó strukturális problémákat okoz szerte az unióban, hívta fel a figyelmet szerdán Winkler Gyula EP-képviselő (RMDSZ, EPP), aki a Régiók Bizottságánál vett részt egy olyan vitán, amelyen a tehetségelvándorlással kapcsolatos helyi és regionális tapasztalatokat elemezték.  

Az Európai Parlamentben, a farkasok okozta károk kapcsán benyújtott petíciókról szóló közmeghallgatáson sürgette a medvék problémájának rendezését Vincze Loránt. A konferencián az EP petíciós, mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságai is részt vettek. Az EP-képviselő rámutatott: mostanra a medvetámadások emberi jogi kérdést vetnek fel, hiszen míg Európa bizonyos részein a farkasok, addig máshol egy másik nagyvad, a barnamedve okoz károkat, sőt emberáldozattal jár az állomány túlszaporulása.