Az innováció, a kutatás, a digitalizálás, a mesterséges intelligencia – mind olyan területek, amelyeket az Európai Unió 2021-2027 közötti költségvetéséből kiemelten támogatni fog. Az egyetemi központoknak, a vállalkozói szférának és a helyi önkormányzatoknak érdemes összedolgozni, hogy ezeken a területeken indítsanak el kezdeményezéseket és pályázzanak hozzá európai forrásokat – hívta fel a figyelmet pénteken Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője házigazdája volt a Temesvári Nyugati Tudományegyetemen megszervezett gazdasági konferenciának, amelyet Ipar és vállalkozáspolitika; a siker kulcsa: az oktatás – vállalkozói szféra – önkormányzat háromszöge címmel tartottak.

A kisebbségek védelméről szóló eddigi legátfogóbb jelentését fogadta el szerdán az Európai Parlament LIBE-szakbizottsága. Sógor Csaba szerint a jelentés számos olyan problémában sürget előrelépést, amelyekkel a romániai magyar közösség is nap mint nap szembesül. Legnagyobb hozadéka lehet, hogy egyértelműen megfogalmazza egy európai kisebbségvédelmi keretszabályozás felállításának szükségességét.

Az erdélyi magyarság helyzetét, az elmúlt 25 év kisebbségvédelmi törekvéseit ismertető, angol nyelvű köteteket mutattak be csütörtökön Strasbourgban, az Európai Parlamentben. Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselők meghívására a Kós Károly Akadémia Alapítvány gondozásában megjelent két tanulmánykötetről Kovács Péter, az alapítvány alelnöke, valamint Kiss Tamás szociológus beszélt a Minority Intergroup gyűlésén.

Kettős mérce  nemcsak Magyarországgal vagy Lengyelországgal szemben van az Európai Parlamentben, hanem általában véve a kelet-európai országokkal szemben - mondta el a Maszolnak Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő, akit a Románia jogállamiságának helyzetéről szóló határozat előkészítéséről, vitájáról, a procedúra további lépéseiről kérdeztek.

Figyelhetné kritikusabban az EU a romániai jogállamiság érvényesülését és az igazságszolgáltatás működését – ezt mondta Sógor Csaba a Romániáról szóló európai parlamenti vitában. Az Európai Parlament Állampolgári, Jogi, Bel – és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) rendkívüli ülés keretében vitázott a romániai jogállamiság helyzetéről hétfő délután Strasbourgban, az Európai Bizottság első alelnöke, Frans Timmermanns jelenlétében.

Elfogadta az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága Sógor Csaba, Deutch Tamás és Erdős Norbert európai parlamenti képviselők azon kezdeményezését, hogy az Európai Unió 2019-ben különítsen el 50 millió eurót az afrikai sertéspestis által okozott károk kezelésére. A képviselők javaslatát szerdán a Költségvetési Bizottság egyhangúlag támogatta, várhatóan a plenáris ülés is megszavazza azt.

Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője csalódottságának adott hangot, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottságának elnöke évértékelő beszédében ezúttal sem említette az őshonos nemzeti kisebbségeket és nyelvi közösségeket, holott Európában ötven millióan tartoznak ezekhez a kisebbségekhez. Ráadásul július 4-én több EP-képviselő intézett közösen parlamenti kérdést a Bizottság elnökéhez, amelyben azt kérték, hogy évértékelő beszédében szóljon az őshonos kisebbségekhez is. Az évértékelő beszédet követően Csáky Pál felvidéki magyar, Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ EP-képviselőként nyílt levélben fordultak Jean-Claude Junckerhez, az EB elnökéhez.

„Felháborító és elfogadhatatlan gyakorlat, hogy az Európai Parlamentben egyesek új szabályértelmezést hozhatnak csak azért, hogy igazuk legyen. A keddi parlamenti vita hangneme és a szerdai szavazás menete is arra világít rá, hogy kettős mércét alkalmaznak Magyarországgal szemben” – fogalmazott Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője azt követően, hogy az Európai Parlament megszavazta a Magyarországról szóló Sargentini-jelentést Strasbourgban. Sógor Csaba EP-képviselő felszólalásában szintén arra világított rá, hogy minden EU-s tagállam esetében azonos szempontok és mérce alapján kellene az Uniónak vizsgálódnia, ami az alapértékeket, illetve az emberi jogokat illeti, különben Magyarország ilyen szintű pellengérre állítása csak politikai alapú támadásként értékelhető. Az RMDSZ mindkét EP-képviselője a Sargentini-jelentés ellen szavazott.

Mélyen sérti a kisebbségi nyelven tanuló gyerekeket, azok szüleit és a jól felkészült oktatókat is a román nyelv oktatására vonatkozó miniszteri rendelet – ezt mondta Sógor Csaba hétfőn az Európai Parlament plénumában. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő egyperces felszólalásban tette szóvá a strasbourgi plénumban az erdélyi magyar közvéleményt rendkívül felháborító rendelet témáját.

Székelyföld jeles kézművesei népi ügyességi játékokkal és hagyományos mesterségek bemutatójával tették színesebbé a brüsszeli HUNGAstRY fesztivál programját. Az udvarhelyszéki Artera Alapítvány mesteremberei Sógor Csaba közreműködésével vitték el népi játékainkat és tradicionális kézműves értékeinket Európa fővárosába.

A Közös Agrárpolitika és a Kohéziós Politika megőrzése az egyik legfontosabb célkitűzésünk, az Európa Néppárt kongresszusán egyértelművé kell tenni az EPP ez irányú elkötelezettségét, emelte ki Winkler Gyula EP-képviselő pénteken az Európai Néppárt politikai közgyűlésén, ahol a Helsinkiben november 7-8. között sorra kerülő kongresszusának előkészületi munkálatai zajlottak.

Jelentős lépésre készül az Európai Parlament a kisebbségek védelme érdekében: kötelező európai keretszabályozás kidolgozását indítaná el. A témában szervezett LIBE-szakbizottsági meghallgatáson Sógor Csaba a romániai helyzetet ismertette és arra figyelmeztetett, hogy jelenleg a tagállamok jóindulatán múlik a kisebbségek védelme az EU-ban.

„Jelenleg olyan jelentős viták zajlanak az Európai Parlamentben, amelyekben az erdélyi magyar közösségnek is hallatnia kell hangját és fontos, hogy a fiatalok mondjanak véleményt az EU jövőjéről” – fogalmazott Winkler Gyula EP-képviselő csütörtökön, Margittán a 6. Szabadság Feszten tartott előadásán.

A most kezdődő európai parlamenti ülésszak legnagyobb kihívása, hogy úgy alakítsuk az Európai Unió 2021-ben induló költségvetési ciklusának tervét, hogy az megfeleljen az erdélyi érdekeknek – fogalmazott Winkler Gyula szerdán Szatmárnémetiben, ahol az I. AgrárAkadémia rendezvényén vett részt.

„Európa több, mint egyszerű pénzügyi vagy gazdasági kérdés. Ha az elmúlt három évre és a migrációs helyzetre gondolunk, láthatjuk, hogy az EU-t nem a gazdasági, hanem a morális válság teszi ennyire törékennyé” – mondta Sógor Csaba Borszéken, ahol Európa múltjáról, jelenlegi kihívásairól és jövőjéről beszélt.

Kisebbségvédelem terén két fontos lépés történt az elmúlt egy évben, ugyanakkor a mostani európai parlamenti szesszió hangulatára rányomta bélyegét, hogy megkezdődött az EU 2020 utáni költségvetésének vitája, emelte ki Winkler Gyula szerdán dévai sajtótájékoztatóján, ahol tevékenységi beszámolóját tartotta.

„Az elmúlt évek kisebbségvédelmi munkája európai szinten is egyértelműen beérni látszik, hiszen az Európai Parlament ősszel arra készül, hogy tételesen rögzítse az Unión belüli nemzeti kisebbségek jogait” - mondta Sógor Csaba Tusványoson. Véleménye szerint eredményként értékelhetjük, hogy ma már minden európai néppárti dokumentumban megjelennek a kisebbségvédelmi fejezetek,  és számos európai parlamenti jelentés áll ki a nemzeti kisebbségek jogaiért, emellett pedig immár több mint egymillió uniós polgár is rávilágított arra, hogy a kisebbségi kérdéssel az Európai Uniónak is foglalkoznia kell.

Az Unión belüli kisebbségekre vonatkozó minimumszabályokon dolgozik az Európai Parlament. Sógor Csaba szerint a készülő jelentés az elmúlt tíz év Európai Parlamentben (EP) és Európa Tanácsban (ET) folytatott kisebbségvédelmi munkájának eredményeként értelmezhető.

Az Örökségünk őrei mozgalom a legértékesebb erdélyi magyar hozzájárulás a kulturális örökség európai évéhez – emelte ki Winkler Gyula hétfőn Kalotaszentkirályban, ahol az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket mozgalom nyári táborában vett részt.

Az oktatás unióbeli korszerűsítéséről fogadtak el állásfoglalást szerdán az európai parlamenti képviselők. Sógor Csaba a romániai oktatási rendszer szükséges reformját hangsúlyozta a vitában és arra emlékeztetett, hogy az EU a csatlakozás előtt számonkérte a tagállamokon az anyanyelvű oktatáshoz való szabad hozzáférést, amelyet a csatlakozás után is meg kellene tennie.