Kedves zágoniak! Tisztelt meghívottak!

Domokos Gézára, a közösségéért kockázatot vállaló intézményvezetőre, a közéleti személyiségre, a párbeszédet szorgalmazó elnökre emlékeztek kedden délelőtt Sepsiszentgyörgyön. A Kriterion Könyvkiadó vezetője, az RMDSZ alapítója és első elnöke május 18-án töltötte volna a kilencven évet, nélküle a romániai magyar érdekképviselet sorsa nem így alakult volna, hangsúlyozták többen is. A Kovászna megyei önkormányzatnál tartott Esélyek 1989 előtt és után című emlékkonferencián az erdélyi magyar közélet három generációjának képviselői vettek részt.

Egy közösség jelenéről és jövőjéről sokkal többet mond el az, hogy a múlt milyen eseményeit, történéseit őrzi meg emlékezetében, mint magáról a múltról, amely bevégeztetett, megváltoztathatatlan.

Ady Endre és Marchiş Otilia-Itóka barátsága az embert próbáló időkben is legyen útmutató számunkra – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök Nagykárolyban, ahol Csűry Istvánnal, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével közösen leleplezte a román–magyar barátság, Ady Endre és Marchis Otilia-Itóka szoborcsoportját.

Ady Endre előretekintő ember volt. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy a 21. században, 2017-ben is hozzá hasonlóan előretekintsünk és lázadjunk. Lázadni kell mindig az ellen, ami az embert visszafogja és visszatartja – ez Ady öröksége, amelyhez ragaszkodnunk kell – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök Érmindszenten, ahol november 18-án a 140 éve született költőre emlékeztek.

Hölgyeim és Uraim, tisztelt emlékezők!

„Az 1956-os magyar forradalom sokatmondó és jelentőségteljes volt nemcsak az ország határain belül, hanem itt, Erdélyben, a Kárpát-medencében és világszinten egyaránt, de különösen fontos volt a kommunista láger országaiban, mert elsőként jelezte, hogy a kommunizmus megdönthető” – fogalmazott Winkler Gyula vasárnap délelőtt Szászmedgyesen, ahol a református templomban tartottak megemlékező istentiszteletet.

Több százan emlékeztek Kolozsváron az 1956-os forradalom kitörésére. A sétatéri emlékműnél 15 órától kezdődött az ünnepi megemlékezés, amit felekezetközi istentisztelet követett a belvárosi unitárius templomban. 

„Úgy lehetünk ma méltók az ’56-os hősök emlékéhez, ha le tudjuk győzni kishitűségünket, önzésünket, és képesek vagyunk nem csupán együtt ünnepelni, de együtt cselekedni is azért, hogy a világban bárhol is éljünk, megmaradjunk magyarnak és szabad embernek” – így fogalmazott beszédében Sógor Csaba, aki vasárnap a montreáli magyar közösséggel ünnepelte október 23-át.

„Szabadság nélkül nincs semmi! Nincsenek kisebbségi jogok, nincsen kiszámíthatóság, nincsen emberhez méltó élet! A szabadságra kell gondolni mindig, és nem szabad félni!” – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök január 7-én, szombaton azt követően, hogy Madéfalván, a Siculicidium-emlékműnél lerótta kegyeletét azok előtt, akikkel 253 évvel ezelőtt embertelen módon bánt a hatalom.

Nyolcvan személyt tüntet ki a Szövetség az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján – Kelemen Hunor szövetségi elnök minden erdélyi ’56-os forradalmárnak átadja a Szabadság-szobor emlékérmet, kifejezve a Szövetség háláját, hogy ma erdélyi magyarokként biztonsággal tervezhetjük jövőnket szülőföldünkön. Az Ügyvezető Elnökség kezdeményezésére több film is elkészült a résztvevők visszaemlékezéséről olyan településeken, ahol a magyarországi szabadságharccal kapcsolatos szimpátia-tüntetésekre, megmozdulásokra került sor.

A Küsmöd patak völgyének 1916 októberében áldozatul esett lakosaira emlékeztek Etéden és Siklódon. Mindkét településen több százan gyűltek össze – helyiek és elszármazottak – október 9-én, vasárnap, hogy méltóképpen emlékezzenek. 

Az aradi vértanúk kivégezésének 167. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezést az RMDSZ Maros Megyei és Marosvásárhelyi Szervezete a Székely vértanúk emlékművénél. A marosvásárhelyi történelmi egyházak nevében Nagy László unitárius lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket. „A hősök nem haltak ki, olyan nép szül hősöket, amelyben bátorság és szenvedély van. Ha változást akarunk – ahogy Ghandi is mondta –, annak első lépése magunk megváltoztatása. Saját, belső rabláncaink eltépése.  A mai nap üzenete tehát elsősorban ez: ha változást akarsz, légy a változás te magad! Higgy, remélj, küzdj, tégy egészen a halálig. Mert életednek és létednek célja van. Nem véletlenek összjátéka, hogy magyar lettél. Erdélyi, Maros megyei, marosvásárhelyi magyar. Tenned kell, bíznod kell, remélned kell és küzdened kell” – mondta Csép Éva Andrea képviselőjelölt.

A nyerges-tetői csata 167. évfordulója alkalmából július 31-én, vasárnap délután megtartották az immár hagyományos megemlékezést a történelmi esemény helyszínén.

A fehéregyházi Petőfi Múzeum fontos helyszíne az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékápolásának: az intézmény kertjében nemcsak a költő, hanem a számos névtelen katona emlékét is őrzik. Az évek során kopjafák, domborművek, szobrok tették sokszínűvé a helyszínt, ahol közel 500 ember gyűlt össze, hogy az 1849. július 31-én elhunyt Petőfi Sándorra emlékezzen. Szimbolikus, de annál fontosabb volt a július 31-i ünnepség is, hiszen Székelyföld mindhárom megyéjének tanácselnöke részt vett a rézfúvósokkal, versekkel tarkított programon. A közönség jelentős része nemzeti színű kokárdával érkezett, a különleges alkalomra közel 50 biciklis karikázott át Fehéregyházára Székelykeresztúrról.