Winkler Gyula

Erős Erdélyt, erős Európát

2019.01.17. | Erős Európát, fejlődő Erdélyt!
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Erős Erdélyt, erős Európát

Erdély és Európa sorsáról szólnak a májusi EP-választások Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke bejelentette, hogy újabb EP-mandátumért száll harcba. Az Európai Unió jelentős kihívásokkal szembesül, melyek nemcsak az egész politikai rendszert, hanem a tagországok közötti viszonyt is alapjában átrajzolják. A következő parlamenti ciklus meghatározó lesz Európa számára, s nyilván az erdélyi magyarság számára is. Jelentős EP-s tapasztalatra alapozva célozza meg az új mandátumot.

– 2007 óta EP-képviselő. Hogyan változott meg az EP ez idő alatt?

– Sokat változott. A mai hangulatot össze sem lehet hasonlítani az akkorival. Végül is azóta az EU átélt egy gazdasági válságot, egy migráns-krízist, a Brexit pedig folyamatban van. Mindezek rányomták a bélyeget az Európai Parlamentre is, akárcsak az országok közötti viszonyokra. Az előző ciklusokban korántsem volt ekkora szembenállás, ekkora vehemencia és egymásra mutogatás, mint most, sem politikai pártcsoportulások, sem nemzeti alapon. Mindezek nyomán borítékolható, hogy a következő parlamentben újabb összecsapások lesznek, politikai irányzatok és országok között is.

– A gazdasági világválság szembefordította a nyugati országokat és a délieket. A később keletkezett migráns-válság újabb törésvonalat eredményezett, ezúttal a nyugatiak és a keletiek között. Az elmérgesedett légkörben tapasztalata bizonyára jelentős előnynek tekinthető.

– Hasznos tapasztalatra tettem szert, ismerem az EP működési mechanizmusait, számos képviselőt, a frakciók közötti egyezkedéseket, a szakbizottságok hátterét. A politikai befolyás a szakmai téren elért jártasság alapján keletkezik, ezért úgy gondolom, hogy a tapasztalat a tanulási idő megspórolását jelenti, folytatni szeretném a megkezdett munkát, mert sok a kihívás. Csapatmunkáról van szó, az RMDSZ akkor hiteles, ha Brüsszelben is ugyanazt mondja, amit Erdélyben, Bukarestben és Budapesten. Ugyanazokat az érdekeket képviseljük az EP-ben, amelyeket kollégáim a bukaresti parlamentben vagy itthon, Erdélyben a helyi hatóságokban. Az EP-választás nemcsak Erdély, hanem az egész Európai Unió számára 2019 legnagyobb próbatétele.

– Vagyis szorosabbra kell fűzni Erdély és az EU viszonyát.

– Az erdélyi magyarságnak két prioritása van: a kisebbségvédelem és a gazdasági megerősödés.EP-képviselőként azért dolgoztam, hogy hazahozzam Európát Erdélybe, és minél többet átadjak azokból az uniós lehetőségekből, amely közösségünk jólétét, gyarapodását szolgálják. Ugyanakkor az is a feladatom, hogy elvigyem Erdélyt Európába, ismertettem közösségünk célkitűzéseit, a romániai magyarság valós helyzetét, felszólaltam a minket ért jogtiprások kapcsán, hogy tudjon Európa rólunk és gondjainkról.

– Közel 1,3 millió aláírás gyűlt össze EU-szerte a kisebbségvédelem uniós szintű szabályozását célzó Minority SafePack számára, amit az őshonos kisebbségek európai szövetsége, a FUEN indított el. Ebből az RMDSZ jelentős részt vállalt.

– Az RMDSZ a FUEN lelke, ami nem is meglepő, tekintettel arra, hogy a romániai magyarság az EU egyik legnagyobb létszámú nemzeti kisebbsége. Nagyon jól együttműködünk a Kárpát-medence többi magyar kisebbségének képviselőivel. A kisebbségek közös fellépése nagyon fontos, e nélkül nehéz előrelépni. Számos nemzeti kisebbség azonban nehezen mozgósítható, vagy azért, mert lényegében mindenük megvan, mint például Skandináviában, vagy azért, mert reménytelenségből feladta a küzdelmet az önálló nemzeti identitás megőrzésére. Ez utóbbi a franciaországi őshonos nemzeti kisebbségekre jellemző, mivel Párizs nem hajlandó elfogadni a nemzeti kisebbség fogalmát, mindig is kőkemény beolvasztó politikát folytatott.

– Brüsszelben sem igazán vesznek tudomást az őshonos nemzeti kisebbségekről. Még a kisebbség fogalma sem tisztázott, az európai közvélemény számára ez amolyan gyűjtőfogalom, mely alatt mindenféle kisebbségi társadalmi közösséget értenek, többek között vegetáriánusokat, feministákat vagy szexuális kisebbségeket. Nemzeti megközelítésből Nyugaton leginkább a muszlim és színes bőrű bevándorlókat tekintik kisebbségnek, nem az őshonos nemzeti közösségeket.

– A kisebbség fogalma valóban bő, az utóbbi években kifejtett kitartó munka nyomán azonban változik a helyzet, az Európai Parlamentben két hivatalos állásfoglalást fogadtatunk el kimondottan az őshonos nemzeti kisebbségek érdekében. Egy erős EU nem fél a nemzeti kisebbségektől, hanem értékként tekint rájuk, megbecsüli és védelmezi őket. Nem elég a diszkrimináció hiánya és a támogató nyilatkozatok, tettek kellenek, a kisebbségi jogok konkrét bővítését és kiterjesztését szándékozzuk elérni. Pozitív lendületben vagyunk, az 1,3 millió aláírás azt jelenti, hogy nemcsak politikai, hanem lakossági nyomás is arra kényszeríti az Európai Bizottságot (EB, amolyan EU-s kormány, szerk. megj.), hogy foglalkozzon a kisebbségek ügyével.

– Brüsszelben hogyan viszonyulnak a Minority SafePackhez?

– A FUEN nem nyújtotta be az aláírásokat tartalmazó listát, megvárjuk az új bizottság megalakulását. Egyrészt, mert a jelenlegi EB mandátuma végén jár, másrészt azért, mert kedvezőbb fogadtatásra számítunk. A mostani bizottság eleinte nem is akart foglalkozni az üggyel, emiatt a FUEN az EU bírósághoz fordult, s megnyertük a pert. Annak nyomán indult el 2017-ben az aláírásgyűjtés. Manfred Weber, akinek az EPP csúcsjelöltjeként nagy esélye van, hogy az EB élére kerüljön, például nyitott a kisebbségi ügyek iránt, sokkal inkább, mint a szocialista Frans Timmermans, akinek a mostani EB alelnökeként kellett volna foglalkoznia a kérdéssel. A Minority SafePack alapján történő uniós kisebbségvédelmi szabályozás kidolgozása a következő ciklus kiemelt célkitűzésünk.

– A másik nagy prioritás a gazdasági megerősödés. Az RMDSZ gazdasági szakértőjeként komoly belátása van az uniós viszonyokba, belülről ismeri a szakbizottságok működését és a döntéshozói mechanizmusokat.

– Az EP-választás jelentős tétje a támogatási rendszer fenntartása, az erdélyi fejlesztések sorsa. Fejlődő Erdély akkor lehetséges, ha folytatni tudjuk az uniós finanszírozású fejlesztéseket, e mellett kell kiállnunk jövő májusban. Ezért tartom fontosnak, hogy az RMDSZ EP-képviselői között gazdasági szakértő is legyen. Már eddig is fontos fejlesztések történtek, mások pedig folyamatban vannak, ez szabad szemmel is látható országszerte.

– A 2021–27-es uniós költségvetés körül rengeteg vita zajlik. Elfogadását a tagországok állam- és kormányfőiből álló EU-tanács őszre halasztotta, vagyis az új parlament és új bizottság megalakulásáig.

– Aligha meglepő, tekintettel a politikai erőviszonyokra és az országok közötti viszályokra. Ha még ebben a ciklusba el is fogadták volna, az új EP és új EB bizonyára napirendre tűzte volna. Az októberre halasztott hétéves költségvetés roppant kényes kérdés, már csak azért is, mert a második legnagyobb nettó befizető, Nagy-Britannia kilépése évi 12 milliárd euró kiesést jelent. A prioritások átszervezése szintén fontos tényező, komoly összecsapás várható. A nyugati és északi országok például az anyagiak átcsoportosítását szorgalmazzák a közös agrárpolitikáról és a kohéziós alapoktól, melyek együttesen a költségvetés kétharmadát teszik ki. Ők inkább a versenyképesség fokozására, a digitalizációra, a tudomány és technológia támogatására vagy a migránsokra fordítanák a pénzalapokat. Mi viszont kitartunk az agrárpolitika és a kohéziós alapok mellett. Mindkettő kiemelkedő fontosságú Erdély – és Közép-Kelet Európa – számára, a Hargita megye termelőknek például évente 70 millió euró jut közvetlenül, csupán a területalapú kifizetésekből! A kohéziós alapok pedig eleve a keleti országok felzárkózását célozzák. Lefaragásával sem érthetünk egyet. Az EU politikailag gyenge, gazdaságilag viszont erős. Ki kell használni az előnyöket, fontos, hogy befolyásolni tudjuk a döntéseket.

– Az EU-ban komoly politika-ideológiai küzdelem zajlik a multikulturalista balliberálisok és a hagyományos európai identitás jobboldali támogatói között. A májusban választásokon is valószínűleg legjelentősebb politikai csoportosulásként kikerülő Európai Néppárt (EPP) egyelőre mintha a két irányzat között lavírozna.

– Mozgalmak is alakulnak, a két irányzat Macron francia elnök (multikulturalisták), illetve Salvini olasz kormányfő-helyettes (identitáspártiak) köré szerveződik. A lakosság által elvárt politikai reform elkerülhetetlen uniós szinten, de szerintem ezt nem a széleken röptében verbuválódott mozgalmaknak kell véghezvinniük, hanem a hagyományos fősodrású politikai csoportosulásoknak. Noha álláspontja még nem kristályosodott ki teljesen (sok minden függ a németektől), az EPP megértette a lakosság üzenetét és sokat változott 2015 óta, főleg a migráció kezelése terén. Egyértelműen az EU külső határai megerősítése mellett foglal állást, akárcsak az illegális migrációt megakadályozó törvények szigorításáért. A migráció megelőzésére pedig az Afrika-tervet dolgozta ki, amely azt célozza, hogy a rászorulókat saját országaikban támogassuk, hogy el se induljanak Európába. A szemlélet egyre inkább az, hogy a segítséget kell exportálni, nem a problémákat importálni.

– Sok sikert kívánva az újabb jelöléshez, köszönöm a beszélgetést.

– Én is köszönöm.

(Chirmiciu András, Nyugati Jelen)

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.