Frunda György

Kényszerdeportálás – az emberi jogok megsértése - Az ET jogi bizottsága elfogadta Frunda György javaslatát

2011.12.20. | Európa Tanács
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kényszerdeportálás – az emberi jogok megsértése - Az ET jogi bizottsága elfogadta Frunda György javaslatát

A fenti címmel készít jelentést Egidijus Vareikis litván képviselô, amelyet az Európa Tanács januári közgyûlésén tûznek napirendre. A múlt héten az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottsága párizsi ülésén elfogadta Frunda György szenátor módosító javaslatát, amelyet a bizottság megszavazott.

A Népújság kérdésére Frunda György elmondta: egy készülô jelentésrôl van szó, múlt kedden volt a bizottsági vita és a végsô szavazás, a januári ülésszakon valószínûleg napirendre kerül a jelentés. Azokról a népcsoportokról volt szó, amelyeket erôszakkal költöztettek el lakhelyükrôl: a volt Jugoszláviában kilakoltatott népcsoportokról, Törökországról, a volt szovjet államokról, a balti országokról, Ciprusról stb.

Frunda szerint igazságot csak úgy lehet szolgáltatni, ha azoknak is igazságot szolgáltatnak, akiket a 40-es évek végén, 50-es évek elején etnikai vagy politikai okokból meghurcoltak és kitelepítettek: németeknek, magyaroknak vagy horvátoknak például, akiket kilakoltattak adott esetben saját országukban, más esetben elvitték ôket Szibériába, sokan eltûntek, mások több év elteltével hazajöttek. Ezek az emberek sohasem kaptak elégtételt. Ezeknek igazságot kell szolgáltatni olyan értelemben, hogy az országok nemzeti szinten fogadjanak el olyan törvényeket, amelyekben elsôsorban bocsánatot kérjenek a közösségtôl, másodsorban az eltûntek örököseinek szolgáltassanak kártalanítást.

– A szakbizottság egyhangúlag fogadta el az ön javaslatát?

– Ketten-hárman tiltakoztak ellene. Például Oroszország és Törökország. A igazság kiderítését a történészekre kell bízni, de a tagországoknak olyan törvényeket kell hozniuk, amelyek biztosítják a kártalanítást. A szakbizottság az én javaslatomat fogadta el, és ez kötôdik egy másik cikkelyhez, amely már kártalanításról is szól. A jogi és emberjogi bizottság megszavazta, ebben a formában kerül majd a parlamenti közgyûlés elé.

– Múlt szerdán ülésezett a politikai bizottság.

– A politikai bizottságban a választási jogról beszéltek, a megbeszélésen jelen volt a Velencei Bizottság négy tagja. Titus Corlatean PSD-s szenátor felvetette, hogy Romániában anyagi megfontolásokra hivatkozva össze akarják vonni a helyhatósági és parlamenti választásokat. A Velencei Bizottság szerint ez nem elfogadható, mert az összevont választások megzavarják a választókat. A választópolgárnak joga van ahhoz, hogy tiszta képet lásson, tudja, hogy mirôl szavaz, milyen hatáskörökrôl. Nem egészséges, amikor túl sok dologról kell döntenie egyszerre. Felvetôdött az elektronikus, illetve a levélszavazás, amelyet határozottan elutasítottak, mivel ellenôrizhetetlen, óriási a csalási lehetôség, ugyanakkor elutasították a mozgóurnás szavazást is, mert azok is ellenôrizhetetlenek.

– A Velencei Bizottság véleménye kötelezô vagy csupán ajánlás jellegû?

– A megfogalmazás pillanatában kötelezôvé válik. A bizottságban csak társalgási szinten hangzottak el a vélemények. Egyébként ugyanezt fogalmazta meg Szabó Vilmos magyar MSZP- s képviselô is. A Velencei Bizottság tagjai azt mondták, várják a hivatalos megkeresést

 

Megjelent: Népújság, 2011. december 20. - Mózes Edith

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.