Balogh Levente

Megtagadja Románia a születési bizonyítványát?

2018.12.08. | Alkotmány
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Balogh Levente

Megtagadja Románia a születési bizonyítványát?

Érdekes teszt elé állította az RMDSZ a teljes román politikai osztályt azzal a törvénytervezettel, amellyel jogszabályban rögzítené az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés kiáltványában az Erdélyben és Kelet-Magyarországon élő őshonos nemzeti közösségeknek tett ígéreteket.

A románok által is lakott területek Romániához való csatlakozásának szándékát egyoldalúan kimondó nagygyűlést ugyanis az 1920-as trianoni diktátummal szentesítve létrejött új román állam egyfajta születési aktusaként, magát a kiáltványt pedig születési anyakönyvi kivonatként tartja számon a hivatalos román történelemszemlélet.

Igaz, a kiáltvány szerzője nem a román állam volt, hanem azok a magyarországi román értelmiségiek, akik saját kisebbségi sorsuk tapasztalatai alapján, nem kevés idealizmustól áthatva azt szerették volna, hogy a román államhoz kerülő területeken élő magyarok ne szenvedjenek olyan sérelmeket, amilyeneket nekik kellett elszenvedniük Magyarországon a korabeli magyar politikai elit egy részének a kisebbségek részben jogos követeléseivel szembeni érzéketlensége miatt.

Az ominózus cikkely így szól: „Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.” Az RMDSZ tervezete – még ha igencsak megkésve is – ebből levezetve „ülteti át” a mai jogi nyelvezetbe a román ígéreteket és a magyar közösség igényeit, beleértve az autonómia különböző formáit is.

Nos, mint tudjuk, az új román állam a kiáltványból csupán azt a cikkelyt iktatta törvénybe, amely a románok által is lakott magyarországi területek és Románia egyesülésének óhaját mondja ki. Magából a nagygyűlésből – amelyet „Nagy Egyesülésnek” kereszteltek el, holott ott és akkor még semmi sem egyesült semmivel – pedig mitológiát gyártottak. Márpedig a mitológia egyik alapvető tulajdonsága, hogy bár valamilyen valóságmagja van, a tényszerű valósághoz már semmi köze sincs.

A mitizált egyesülésnarratíva arról szól, hogy az egész Erdéllyel azonosított erdélyi románok kimondták az egyesülést, ami azzal egyből valós ténnyé is vált, és ezzel létrejött az „egységes román