Főoldal > Vélemény anyagok
Tabuk
Tabuk

Ha egy romániai magyar politikus a közvetlen romániai elnökválasztás demokratikus lehetőségeivel élve jelöltként indul, akkor a téma megkerülhetetlen: hogyan látja a hazai román-magyar viszonyt? Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, államelnökjelölt az elmúlt napokban – Bukarestben vagy különböző erdélyi színhelyeken –több román vagy magyar fórumon is taglalta ezt a kérdést. Nézetei dióhéjban így összegezhetők: le kell építeni a kommunizmusból örökölt tabukat, növelni kell a bizalmat a hazai román és magyar közösségek között, már csak azért is, mert 1989 után olyan új nemzedékek nőttek és nőnek fel, amelyeknek közvetlen tapasztalat híján a legjobb esetben is csak történelmi ismeretei lehetnek az elmúlt évtizedekről.


Választási capriccio
Választási capriccio
2014.10.19. | államelnök-választás

Beszélgetünk hát Kelemen Hunorral és Markó Bélával a vásárhelyi „pódiumon”. Jó szó ez a pódium – nyilvánosságot is jelent, de meghittséget is sugall. Kelemen Hunor érvel, magyaráz, „jövőképez”. A társalgás középpontjában természetesen az autonómiastatútum áll (szerencsés találkozás: az autonómiával jól lehet kampányolni, a kampány alkalom az autonómia-elképzelések ismertetésére), de szó esik a MOGYE-ről (a kisebbségi politizálás sajátos nehézsége: kiverekedjük a törvényt, utána meg nem tartják be!), szó esik alkotmány(módosítás)ról, parlamenti köztársaságról, visszaszolgátatásokról, a Bolyaiak városáról és egyebekről. 

Markó Béla elmondja, londoni autonómiás beszéde után miként feddte meg a bukaresti parlament (bizonyos tekintetben disszidensek volnánk, örök „ellenzékben”); legalább azok elhallgathatnának, akik vitatják az RMDSZ önrendelkezés iránti eleve-elkötelezettségét! 

Kell ennél több?
Kell ennél több?
2014.10.15. | államelnök-választás

Ilyen könnyű dolga talán még egyetlen államelnökjelöltnek sem volt eredeti demokráciánkban, mint most Kelemen Hunornak, az RMDSZ államelnökjelöltjének. Szinte a kisujját sem kell mozdítania. Csak itt-ott „bedob” egy-egy témát, és a következő napokban-hetekben mindenki róla beszél, neki „kampányol”: a román politikum egy része, a román sajtó nagy része, de róla beszél a magyar közember és a román kisember egyaránt. Leghangosabbak „természetesen” azok, akiket két és fél évtizede a magyaroktól ráz a hideg, és azzal próbálják a román közvélemény éberségét és hazafias érzelmeit magas hőfokon tartani, hogy időről időre a magyar veszéllyel, Erdély leválasztásával riogatják. 


Az én jelöltem
Az én jelöltem
2014.08.24. | államelnök-választás

Jó ideje ugrál a tollam az asztalon, már-már írná is le az államelnök-jelölésről kialakult gondolataimat. Kelemen Hunort nem két napja ismerem, bár lehet, hogy nem is eléggé régóta ahhoz, hogy itt most jogot formáljak egyfajta betűkbe öntött portré kaligrafiálására. De vannak bennem olyan egyszerű érzések, amelyek nem is a politikusról, hanem egyszerűen csak Hunorról, az emberről  szólnak – azokról a végtelennek tűnő pillanatokról, amelyek jelentősen befolyásolják az életem. Talán az övét is valamelyest. Mert Kelemen Hunor is emberből van, és minden bizonnyal épp ezért szúrja azok szemét, akik például az „egyetlen magyar jelölt” hazugságát hintik. És lehetséges, hogy azért is érzem fontosnak beszélni róla, mert még elevenen él bennem egy másik politikai átverés, a híres 6-3 története, amely épp ma azért aktuális, mert közel két év után azoknak is kezd derengeni a hajnal, akiket akkor mendemondákkal becsalogattak egy megosztó, butító játékba.


A nagy összeborulás
A nagy összeborulás
2014.08.20. |

Kispolitika és nagypolitika. Pontosabban: a romániai elnökválasztás előtti romániai magyar kispolitika és nagypolitika. - 


Határkerülés
Határkerülés
2014.08.12. |

A dilettantizmusnak nincsenek határai. Olvasom, hogy a Székely Nemzeti Tanács mozgalmat indított a Székelyföld határainak a kijelölésére. Ezt úgy gondolta el, hogy Székelyföld lakói kirándulásokat, történelmi túrákat szerveznek a 730 kilométer hosszú határra és latin vagy rovásírásos feliratokat, netán Székelyföldre utaló jelképeket és az eseményt, mármint a kirándulást is megörökítő jeleket helyeznek el a határvonalon. A székelyek tehát ezen a nyáron nem aratnak, nem kaszálnak, nem mennek az erdőbe fáért, nem járnak a strandokra, nem utaznak sem külföldre, sem belföldre, hanem örökmozgó lendülettel megkeresik Székelyföld határait, és ottjártuk emlékeit megörökítik. Beleszúrnak, kitűznek, bicskával fába vésnek vagy rovásírás körülölelte rajzokat kopácsolnak az amúgy is porladó sziklákba. 


Átalakulóban Európa
Átalakulóban Európa
2014.03.24. | autonómia

Megbolydult méhkashoz hasonlít mostanság Európa, az ukrán válság, a krími népszavazás nyomán szomszédunkban államhatárok módosultak, és egyre több országból érkeznek a hírek: az ott élők egy-egy közössége, mind több régió választaná az önállóság útját.


A Nagy „Affair”
A Nagy „Affair”
2013.12.06. |

Nagy Zsolt levele, a Hét év alapvető adalék a román politika és igazságszolgáltatás természetrajzához. Az emberi – nem pusztán a politikusi – erkölcs és lelkiismeret legvégső kérdés(sesség)eit feszegető vallomása egy volt közszereplőnek, aki egyedül áll szemben a vérlázító igazságtalansággal. Nagy Zsolt tárgyratörő leírása, meggyőző magyarázatai, de legfőképpen a védőbeszéde végére hagyott kétségbeesett kérdései nyugtalanítóbbak, mint perének kafkai története és mint a vele szemben elkövetett jogtiprás. Égetnek és még sokáig égetni fognak ezek a kérdések az ügy lezárása után is. Olvassuk el, mentsük el fontos helyre a gépünkben és a tudatunkban ezt a kordokumentumot!