A mi érdekünk egy erős Európa

2018.06.30. | Aktuálpolitika
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


A mi érdekünk egy erős Európa

Fotó: Kocsis-Boldizsár János

Mit köszönhetünk az Európai Uniónak? Milyen hatása lesz a Brexitnek? Hogyan gyakorolhatunk nyomást az uniós döntéshozatalra? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a 2019 – Újabb honfoglalás: EU-elnökség, EP választások, Minority SafePack című beszélgetésen, amelyet az RMDSZ és a MIÉRT által Zeteváralján megszervezett Edzőtáborban tartottak június 30-án, szombaton, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint Sógor Csaba és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő részvételével.

Kevés szalmabála-ülőhely maradt üresen az Edzőtábor szombati panelbeszélgetésén, amelyen az Európai Unió nyújtotta lehetőségeket boncolgatták a brüsszeli és strasbourgi tapasztalatokkal rendelkező politikusok. A kérdésre, hogy mit köszönhetünk az EU-nak, Borboly Csaba a sok RMDSZ-es vezetésű község támogatásait emelte ki, a Minority Safepack kapcsán pedig szerinte az aláírásgyűjtés látványos eredménye a Szövetség erős legitimitását mutatja. A Régiók Bizottságának tagjaként a megyeelnök a brüsszeli döntéshozás kapcsán elmondta, hogy az EU azokkal a témákkal foglalkozik, amelyekben nyomást gyakorolnak rá, ezért „be kell vinni ügyeinket”. Ugyanakkor, ha Brüsszelben áttörést érünk el egy kérdésben, azzal Romániának is hazaüzenhetünk, példa erre a nagyvadak, medvék ügye, mert amióta az EU-ban sikerül napirenden tartani ezt, azóta a bukaresti minisztériumokban is komolyabban foglalkoznak vele. „Hozzá kell szoktatni Brüsszelt sajátos problémáinkhoz, és hozzá is fognak szokni” – jelentette ki Borboly Csaba.

A 2021 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) kapcsán a megyeelnök úgy véli, fel kell készülni a rosszra is, A és B verzióra, mert ha idejében látják a gazdák az esetleges változásokat, akkor kivédhetik a negatív hatások többségét. „Vertük a dobot négy éve is, és most is verjük, mert az EU-ban lassan születnek meg ugyan a döntések, de az első formázás után már nagyon nehéz változtatni a szövegeken” – hangsúlyozta Hargita Megye Tanácsának elnöke. E téren sokat tehetnek az önkormányzatok tudatos gazdaságfejlesztő programokkal, lehetőséget biztosítva a közepes gazdaságoknak, a gazdák szövetkezéseinek, valamint a szaktudásnak – utóbbinál a szakoktatásnak kell nagyobb figyelmet kapnia.

Sógor Csaba szerint az EU legnagyobb hozadéka a kohéziós és mezőgazdasági forrásokon, valamint a tanulási és mobilitási programokon kívül mindenképpen az, hogy lehetőségünk van ott lenni a döntéseknél, cselekedni, formálni az európai napirendet és terítéken tartani a nemzeti kisebbségek ügyét. Az európai parlamenti képviselő ezt arra a kérdésre reagálva jelentette ki, hogy mit tart az uniós jelenlét legfontosabb eredményének. „Az Európai Unió addig tud működni, amíg képesek vagyunk egymással beszélni, vitatkozni. Az elmúlt időszakban nemcsak részt vettünk a vitákban, hanem számos, a kisebbségek védelmét hangsúlyozó jelentést dolgoztunk ki és fogadtattunk el. Ugyanakkor itt van a Minority Safepack is, amelynek a motorja voltunk, és amely közös európai sikerünk” – mondta.

A mezőgazdasági támogatások és az új uniós költségvetési tervezet kapcsán Sógor Csaba kifejtette: a vita még nem dőlt el, és minden lehetséges fórumon keresztül képviselnünk kell saját érdekeinket. „Nekünk az a célunk, hogy a britek kilépése miatt a szükségesnél nagyobb mértékben ne csökkenjenek a mezőgazdaságra és a felzárkóztatásra szánt főösszegek” – hangsúlyozta.  A jövő évi román uniós elnökség kapcsán pedig kifejtette: a feladatot bürokratikus szempontból nyilván meg tudja oldani az ország, nekünk viszont az a fontos, hogy Románia mellett ránk, romániai magyarokra is nagyobb figyelem irányul majd, amit mindenképpen ki kell használnunk.

Ami a jövőt illeti, Sógor Csaba úgy fogalmazott: nagy előnyünk, hogy nemcsak kapni, hanem elsősorban adni szeretnénk Európának és az EU-nak. „Szeretnénk az EU-t megerősíteni az emberi és kisebbségi jogok szempontjából, példát mutatni abból a lojalitásból és közösségi összefogásból, amelyre a kisebbségi lét nevelt bennünket” – mondta.

Winkler Gyula kiemelte, hogy az EU 2021–2027 közötti költségvetési tervezete szerint veszélybe kerültek a regionális fejlesztések, a mezőgazdasági kifizetések. „Nekünk most az a feladatunk, hogy szövetségeseket találjunk az Európai Parlamentben” – hangsúlyozta az EP-képviselő, aki szerint a Visegrádi Négyekkel és a többi kelet-közép-európai országgal érdemes szövetkezni, akiknek ugyanúgy érdekük megtartani a Kohéziós Politika és a Közös Agrárpolitika jelenlegi pénzügyi kereteit. Az Európai Bizottság költségvetési tervezete szerint a következő hétéves uniós költségvetési ciklusban hét százalékkal a Kohéziós Politika és a regionális fejlesztés, öt százalékkal pedig a Közös Agrárpolitika finanszírozását csökkentenék. „Meg kell vívni a csatát és a mi oldalunkra billenteni a mérleget ebben a kérdésben, mert az erdélyi magyar gazdák és önkormányzatok, ezáltal pedig egész közösségünk érdeke, hogy a jelenlegi szinten maradjon a Kohéziós Politika meg a Közös Agrárpolitika, és ne szakadjanak félbe az EU által finanszírozott fejlesztési lehetőségek” – fejtette ki.

Azt akarjuk, hogy az EU27 a jövőben legyen a közösségek, régiók és nemzetek Európai Uniója, amelyben Brüsszel, Bukarest és Budapest mellett Kolozsvár, Temesvár, de Csíkszereda és Székelyudvarhely – mindazon városok is, amelyek fontosak számunkra – legyenek európai fővárosok, legyenek a mi fővárosaink, ahol egyszerre vagyunk erdélyiek és európaiak” – fogalmazott Winkler Gyula annak kapcsán, hogy milyen Európai Uniót akarunk.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.