A Minority SafePack áttörést hoz Európában – Borbély László a marosvásárhelyi kisebbségi szeminárium konklúzióiról

2017.11.24. | Minority SafePack
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


A Minority SafePack áttörést hoz Európában – Borbély László a marosvásárhelyi kisebbségi szeminárium konklúzióiról

A Minority SafePack áttörést hoz Európában, az Európai Bizottság ugyanis köteles lesz megtárgyalni a kezdeményezést, és kötelessége lenne az is, hogy ennek alapján kidolgozzon olyan általános érvényű, kisebbségvédelmi szabályokat, amelyek eddig kizárólag az uniós tagállamok hatáskörébe tartoztak” – jelentette ki Borbély László pénteken, Marosvásárhelyen. A Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke, aki egyben a román Miniszterelnöki Kabinetiroda államtanácsosa is, a ,„Nemzeti kisebbségek jogai az Európai Unióban” című kisebbségi szeminárium zárónapján fogalmazta meg a kisebbségügyi kerekasztal konklúzióit.

Borbély László elmondta: nem véletlen, hogy az előadások és a viták során nagy hangsúlyt fektettek a kisebbségi kérdés európai dimenzióira, hiszen a Minority SafePack egy precedens nélküli európai vállalkozás, amely kétségtelenül minden európai kisebbségi közösséget érint. A politikus szerint ugyanakkor az RMDSZ által elindított európai kezdeményezést egyelőre bizonyos bizalmatlanság övezi a tagországok többségi társadalmaiban, ezért alapvetően fontos, hogy minden lehetséges módon tájékoztassák az európai közvéleményt a Minority SafePack tartalmáról, ugyanis az eddigi tapasztalatok szerint, amennyiben mindenki számára közérthetővé válnak az abban foglalt célok, hamar kiderül, hogy ezek nemcsak a kisebbségek, hanem a többségiek számára is elfogadhatóak és támogathatók. „Jó, hogy itt voltak a többi romániai kisebbségek képviselői. Számukra is egyértelművé vált, hogy az elfogadott kilenc kérés, amelyet megfogalmaztunk az Európai Bizottságnak, olyan általános jellegű célokat tartalmaz, mint például az, hogy a közszolgálati médiumok támogassák a kisebbségi közösségeket, hogy fokozottabban támogassák az európai nyelveket, főként a kisnyelveket, hogy biztosítsanak uniós finanszírozást a kisebbségi közösségek identitáris céljainak támogatására, stb.. Ezek mind olyan célok, amelyek egyrészt sok helyen részben már megvalósultak, másrészt pedig összhangban vannak az uniós törvényekkel és esetünkben Románia Alkotmányával is” – mutatott rá.

Borbély László közölte: a konferencia másik fontos kérdésköre az volt, hogy miként lehet felmutatni és érvényesíteni azokat a kisebbségi jogokat, amelyeket az évek során sikerült törvényekbe foglalni. „Nem első alkalommal javasoltam, és remélem, hogy ezt figyelembe veszi az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala is: azt szorgalmazom, hogy a finnországi példához hasonlóan dolgozzanak ki egy olyan rendszert, amellyel nyomon lehet követni a Kisebbségi Nyelvek Chartájában foglalt vállalások betartását. Nekünk köszönhetően, Románia a Charta gyakorlatba ültetése terén nagyon magas standardokat vállalt, de ezek teljesítése nem követhető. Ez esetben lehet szó típusnyomtatványokról, amelyekben minden év végén az illetékes intézmények, törvényszékek, polgármesteri hivatalok be kellene számoljanak arról, hogy például olyan helységekben, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, van-e olyan alkalmazott, aki tud az adott kisebbség nyelvén beszélni, vagy, hogy válaszolnak-e a beadványokra a kisebbségek nyelvén. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala az év végén összesítené az adatokat, és közbelépne ott, ahol ezt nem alkalmazzák. Ezzel elkerülhetőek lennének az olyan esetek, amikor például a román külügyminisztérium két évig halogatta az erről szóló jelentést, amely egyébként is semmitmondó volt” – hangsúlyozta Borbély László. Mint mondta, Frunda György volt RMDSZ-es politikus az előadásában ismertette, milyen további kisebbségvédelmi példák vannak az Európai Unióban. Álláspontja szerint ezen a téren rendkívül fontos a kommunikáció, hiszen így egyértelművé válna, hogy nincsen analógia a katalóniai helyzet és aközött, amit a magyar kisebbség kér. Ezzel egy időben viszont pontosan kell beszélni a különböző autonómia-formák megvalósításának szükségességéről – mondta a konferencián Borbély László.

A konferencia két napján előadást tartott többek között Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke, Amet Aledin, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkár-helyettese, Smaranda Enache emberjogi aktivista, Frunda György volt RMDSZ-szenátor és Gabriel Andreescu politikai elemző, egyetemi tanár is. Az eseményen jelen volt a romániai nemzeti kisebbségek és civil szervezetek számos képviselője.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.