A Sándor-kúria területén végzett kutatásokról számoltak be Csíkvacsárcsiban

2013.07.09. | Csík terület , Műemlékvédelem
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Minikonferencia keretében számoltak be a Sándor-kúria területén folyó kutatásokról a munkálatokat végző régészek. A július 7-i, délutáni eseményen Csíkvacsárcsiban, a közbirtokosság épületében került sor.

A Sándor-kúria területe a Csíki-medence egyik legfontosabb régészeti lelőhelye. A kaszálók és a kertek egy későközépkori nemesi kúria több, kőből épített, alápincézett épületének romjait, illetve egy Árpád-kori település nyomait rejtik. A kutatás tavaly, 2012 nyarán kezdődött Hargita Megye Tanácsa, a Csíkvacsárcsi Közbirtokosság, a Szentmihályi Polgármesteri Hivatal és Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő támogatásával, illetve a Csíki Székely Múzeum (CsSzM) szervezésében, az ELTE Régészeti Tanszékének és a kolozsvári BBTE egyetemi hallgatóinak részvételével.

Botár István a Csíki Székely Múzeum régésze, az eddigi ásatások eredményeiről számolt be, amelyek során egy 16-17. század fordulóján több periódusban épített, többosztatú, alápincézett épület nyomait tárták fel, illetve jelentős 12. századi településre utaló nyomokat, sarkantyúkat, edénytöredékeket találtak.

Sógor Csaba szerint ez az ásatás, nem csupán a szakma, hanem a falu számára is fontos, hiszen bebizonyosodott, hogy Csíkvacsárcsi Árpád-kori település. Az EP-képviselő úgy véli fontos, hogy ismerjük az őseinket, azt, hogy kik és hogyan éltek itt előttünk, hiszen a jövőt is csupán akkor látjuk biztosan, ha képesek vagyunk megbecsülni a hagyományainkat, értékeinket.  – A múlt kutatása, a jövő írányvonalait szabja meg számunkra. Európa erősségét is az öntudatos, múltjukat ismerő és jövőjüket is építeni akaró közösségek jelentik – fejtette ki a képviselő.

Az eseményen Hegyi Dóra MA hallgató (ELTE) az egyetemisták személyes benyomásairól, illetve a falu népi építészetének archaikus szépségéről, és a környék gazdag kulturális örökségéről beszélt. Ezt követően Csutak Attila történész, a Csíki Székely Krónika hitelességével kapcsolatos kutatásainak legújabb eredményeit mutatta be.

A rendezvény azért jött létre, hogy a helyi közösség megismerhesse az eddigi eredményeket és tudatosítsa azt a tényt, hogy a Csíkvacsárcsi területén található lelőhely nem csupán a falu, de egész Csík és Székelyföld szempontjából fontos lelőhely. A nagyszámú érdeklődő, illetve az előadások után elhangzó hozzászólások alapján a közösség nyitott a további együttműködésre, ami valószínűleg lehetővé teszi, hogy az elkezdett munka a jövőben is folytatható legyen –vélik a kutatók.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.