Benkő Erika és Csoma Botond: erősíteni akarjuk Székelyföld és Kolozsvár viszonyát

2017.06.22. | autonómia
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Benkő Erika és Csoma Botond: erősíteni akarjuk Székelyföld és Kolozsvár viszonyát

Fotó: Kocsis B. János

A jelenlegi politikai helyzetben a különféle romániai, erdélyi régiókban élő magyarok együttműködése, közös állásfoglalása több tekintetben elengedhetetlen, főként a székelyföldi autonómia és székely szimbólumok, valamint a nyelvi jogi problémák és jogsértések tekintetében – hangzott el a Benkő Erika sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselő asszony és a Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elnökének, parlamenti képviselő közös sajtótájékoztatóján.  

„Fontosnak tartom azt, hogy a mindenkori együttműködés Székelyföld és a szórvány között nagyon jó legyen. Tudjuk és tapasztaljuk, hogy lényeges eltérések vannak az erdélyi tömbmagyarság és az erdélyi szórványmagyarság hosszú távú céljai között, a tömbmagyar lét és az interetnikus környezetben való lét eltérő élethelyzeteket, eltérő kihívásokat jelent, éppen ezért a megoldások és az elvárások is másak ebben a két közegben. Párbeszédet kell folytatnunk arról, hogy a különféle romániai, erdélyi régiókban élő magyar emberek számára mi a fontos, de arról is, hogy mi lehet a magyar-magyar regionális szolidaritás alapja Erdélyben” – hangsúlyozta a háromszéki képviselő a csütörtökön tartott sajtótájékoztatón.

Benkő Erika szerint Székelyföldön nyilvánvaló és magától értetődő az, hogy a területi autonómia a magyar közösség számára elengedhetetlenül fontos. „A területi autonómia egy olyan sarkalatos kérdés, amely elválaszthatatlan a székelyföldi politikától. Ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy a székelyföldi autonómia megvalósítását ne csak a székelyföldi magyarok támogassák, hanem minden magyar ember Erdélyben, mind a kolozsváriak, a szatmáriak, a bihariak, mind pedig a zilahiak. Azt gondolom, hogy az autonómia és a székely szimbólumok ügyében léteznie kell egy általános, erdélyi magyar konszenzusnak ahhoz, hogy az ezzel kapcsolatos álláspontunkat sikeresen tudjuk képviselni mind a román közvélemény és politikum, mind a nemzetközi közvélemény és fórumok előtt. Ennek a konszenzusnak a kialakításában nekünk, politikusoknak nagy szerepünk és nagy felelősségünk van.”

A jelenlegi politikai helyzetben a különféle erdélyi régiókban élő magyarok együttműködése különösen felértékelődik, főként a mostani politikai helyzetben, ahol csak összefogással lehet eredményeket elérni.

A konszenzuskeresésben az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezte is részt vállal. Az elkövetkezőkben a Kolozsvár és környékén felmerülő nyelvi jogi problémák, diszkrimináció vagy egyéb jogsértések tekintetében a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat munkáját is segítő, Csoma Botond szerint a székelyföldi autonómia kérdéséről nem csak Székelyföldön kell beszélni. Elsősorban a román társadalmat kell meggyőzni arról, hogy az autonómia nem vezet Románia széteséséhez. Meglátása szerint az autonómia kérdésén belül magyar-magyar szolidaritásra, valamint bizonyos szintű román politikai elfogadottságra van szükség. „Tisztában vagyok azzal, hogy nagyfokú hiányosságok vannak az autonómia kérdésének tematizálása tekintetében a román társadalomban. Nem rendelkeztünk eddig egy kiforrott román társadalomhoz szóló kommunikációs stratégiával az autonómia ügyét illetően. A leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik. A politikai ezközökön kívül a társadalom különböző szegmenseit meggyőző lépésekre van szükség” – fejtette ki Csoma Botond. Véleménye szerint lényeges a Kolozs megye és Székelyföld közötti együttműködés, már csak azért is mert sok székelyföldi él Kolozsváron. Elsőkézből értesülnek az itteni élethelyzetekről, problémákról.

Egyeztetések a PSD-vel, mediatikus hisztéria

Benkő Erika parlamenti képviselő az elmúlt napok politikai csatározásaira reflektálva elmondta: az erdélyi, székelyföldi emberek azért küldték őket a Román Parlamentbe, hogy ott az ők érdekeiket képviseljék. Amennyiben vannak olyan helyzetek, amelyek azt eredményezhetik, hogy a közösségi ügyeket előre vigyék, akkor azokkal a lehetőségekkel élniük kell. Az RMDSZ ezt tette, és miután nem sikerült előrelépniük a közösségük számára fontos kérdésekben, úgy döntöttek, hogy távol maradnak a PSD belső ügyeitől.

„Sajnálatosnak tartom azt, hogy egy teljesen legitim politikai tárgyalás ilyen fokú hisztériát váltott ki egyes román politikusokból és véleményvezérekből. Egy normális országban a politikusok és véleményvezérek nem uszíthatnak egy kisebbség tagjai ellen csak azért, mert az uszítás a pillanatnyi politikai érdekeiket szolgálja. Az RMDSZ nem kért semmi rendkívülit a magyar közösség számára egy teljesen legitim politikai tárgyalás során, csak azt, amit egyébként több mint egy évtizede folyamatosan kérünk a mindenkori román hatalomtól: a kisebbségi jogok betartását, valamint ennek a keretnek a bővítését. Elfogadhatatlan, hogy ennek kapcsán a hírtévék, valamint egyes politikusok magyarellenes kirohanásokat tegyenek” – fogalmazott a képviselő.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat kiemelt figyelemmel kíséri a közösségi médiában és a központi médiában előforduló magyarellenes kijelentéseket, és névre szóló feljelentést tesz minden egyes esetben az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.