Hegedüs Csilla: Az EU-nak kötelessége megvédeni kulturális örökségünket

2019.05.17. | Erős Európát, fejlődő Erdélyt!
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Hegedüs Csilla: Az EU-nak kötelessége megvédeni kulturális örökségünket

Fontos szerepe van az uniós forrásoknak a magyar műemlékek felújításában, a pályázással járó bürokrácia azonban sok problémát felvet, derült ki azon a csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón, amelyet Antal Árpád András polgármester és Hegedüs Csilla örökségvédelmi szakember, az RMDSZ EP-képviselőjelöltje tartott a sepsiszentgyörgyi református vártemplomban. A helyszín választása is jelzés értékű volt, ugyanis hiába kapta meg a maximális pontszámot a vártemplom felújításáról szóló pályázat, valószínű, hogy a munkálatokat mégsem az Európai Unió támogatásával fogják elvégezni.

„Az az elvünk, hogy amire lehet uniós pénzt szerezni, arra ne fordítsunk adólejeket, sajnos a sepsiszentgyörgyi református vártemplom esetében is megtapasztalhattuk a bürokráciát, a román államigazgatásra jellemző fejetlenséget, ami miatt visszautasították a pályázatot, holott nyertes volt. Magyarországi és önkormányzati támogatással mindenképpen el fogjuk kezdeni a felújítást, hiszen Sepsiszentgyörgy legértékesebb műemlékéről van szó” – mondta el Antal Árpád András polgármester, hozzátéve, hogy a régiók között sem ésszerűen osztják el az uniós forrásokat, vannak olyan fejlesztési régiók, ahol az egy főre eső GDP alacsonyabb, ezért jóval több pénzt kaptak műemlékek felújítására is, függetlenül attól, hogy szegényebb az épített örökség az adott térségben.

 

Ráadásul Erdélyben van az A kategóriás műemlékek nagy része – fűzte tovább a gondolatot Hegedüs Csilla örökségvédelmi szakember, az RMDSZ EP-képviselőjelöltje, aki szerint a történelmi magyar egyházak és a magyar önkormányzatok sokkal jobb gazdái az épített örökségnek, mint a többség. Uniós támogatással újult meg több emblematikus erdélyi magyar műemlék, szerte Erdélyben 168 millió eurót pályáztak meg a magyar épített örökség restaurálására és hasznosítására. „A sepsiszentgyörgyi vártemplom pályázata maximális pontszámot kapott, amiért minden elismerésem, hiszen ezt nem könnyű teljesíteni, ugyanakkor ki kellett találjanak valamit, ami miatt nem juthat támogatáshoz” – jegyezte meg Hegedüs Csilla, aki bírálta a rendszert, hiszen nemcsak, hogy nincs elegendő pénz – a nem megfelelő regionális elosztás miatt -, hanem a pályázás is és a lebonyolítása is iszonyatos bürokráciával jár.  Az első számú feladat: megértetni Romániával, hogy ne tegyen egy sor új kritériumot az Európai Bizottság feltételei mellé, a másik az, hogy kiharcoljuk, hogy ezek a pénzek ne csökkenjenek – mondta az örökségvédelmi szakember.

Az erdélyi magyarság meggyengítése a cél

„Van egy nagyon aktuális kérdés: az EU-ban élő, őshonos nemzeti kisebbségek jogait szavatoló törvény. Az úzvölgyi temetőt elsősorban mind katonai temetőt tartjuk számon, de ez is része kulturális örökségünknek. Az EU-nak kutyakötelessége megvédeni kulturális örökségünket, ahogy az anyanyelvünket, szimbólumainkat és tulajdonjogunkat. Kiemelten fontos, hogy megszülessen ez az európai szintű kisebbségvédelmi szabályozás, kell egy fegyver a kezünkbe, amivel az állandó jogtiprást vissza tudjuk verni” – szögezte le az EP-képviselőjelölt, aki arra kérte a háromszékieket, hogy menjenek el szavazni, mert az előrejelzések szerint a román többség részvétele magas lesz. „Május 26-án tartson az erdélyi magyar közösség, tartson Székelyföld népszámlálást és derüljön ki, hogy milyen sokan vagyunk, mert ha csak Rareș Bogdan, Dacian Cioloș, Traian Băsescu hangját fogják hallani az Európai Parlamentben és a mi hangunkat nem, akkor búcsút mondhatunk nagyon sok mindennek, amit itthon sikerült elérnünk” – hívta fel a figyelmet Hegedüs Csilla. 

Az erdélyi magyarság meggyengítése a cél – figyelmeztetett Antal Árpád András is, aki szerint a távolmaradás nem megoldás, félre kell tenni a fanyalgást, hallgatva a józan paraszti észre, el kell menni választani, hiszen egy jó mozgósítással akár erősebb magyar képviseletet is küldhetünk Brüsszelbe. „Az EP-ben egyetlen államnak, egyetlen politikai csoportnak sincs többsége. Két-három képviselő adott pillanatokban nagyon fontos lehet, hiszen minden döntés mögött komplex szövetségi rendszer van. Sosem szabad alábecsülni az erdélyi magyar EP-képviselők jelenlétét” – nyomatékosított Sepsiszentgyörgy polgármestere.

A sepsiszentgyörgyi vártemplom a református egyház tulajdona, az egyházközség által benyújtott pályázatot magas pontszámmal bírálták el, majd egy másik testület felülbírálta a Gyulafehérváron hozott döntést, arra hivatkozva, hogy a harangozói lakást nem lehet uniós támogatással felújítani, azt sem fogadva el, hogy magasabb önrésszel mehessen tovább a projekt. Jelenleg perelnek, alapfokon nyertek, a következő tárgyalást 2021-re időzítették, amivel a projekt kifut a jelenlegi uniós költségvetési ciklusból, tehát semmiképpen sem kaphat támogatást a mostani pályázati keretből.  Az egyházközség eddig 200 ezer lejt költött az engedélyeztetésre, az A kategóriás műemlékként számon tartott épületegyüttes külső-belső felújításának az értéke hozzávetőleg 7,5 millió lej, azaz 1,5 millió euró lenne, számolt be Bucsi Zsolt Tamás, a vártemplom lelkésze. Az elképzelések szerint a templomon kívül a várfalat, a bástyát, a német iskolát, a harangozói lakást, a tornyot, továbbá a ravatalozóházat és a területen levő utakat is rendbe tették volna. A kivitelezési tervhez régészeti ásatásokat végeztek, így advent óta a gyülekezeti házban tartják az istentiszteleteket.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.