Kanadai nemzetközi konferencián ismertette Vincze Loránt az erdélyi magyarok helyzetét

2019.06.27. | FUEN
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kanadai nemzetközi konferencián ismertette Vincze Loránt az erdélyi magyarok helyzetét

Az európai kisebbségek, kiemelten a romániai magyarság helyzetét ismertette Vincze Loránt megválasztott EP-képviselő, a FUEN elnöke a Nyelvi Biztosok Nemzetközi Egyesülete hatodik nemzetközi konferenciáján szerdán Kanadában. A Torontóban szervezett konferencián elmondta: a tizennyolc elismert, pár tízezer főt számláló romániai kisebbség elégedett a helyzetével, hiszen az állam támogatást, anyanyelvi oktatást és politikai képviseletet biztosít számukra, de az 1,2 millió fős magyarság ennél többet akar: saját döntéshozatalt az oktatásban, önálló iskolahálózatot, döntést a tananyagról, saját kulturális intézményeket szeretne, de Románia központosított állam, amely nem teszi ezt lehetővé, és a kisebbségi jogok más területein sem tapasztalható előrelépés.

A romániai magyarok számára az egyéni jogok ugyan biztosítottak, de az anyanyelv használata a gyakorlatban az állam jóindulatán múlik – mutatott rá Vincze Loránt. Példaként említette, hogy Horvátországban a kisebbségek igényelhetik az önkormányzatnál, hogy az egyébként kétnyelvű – horvát és angol nyelvű – személyazonossági igazolványuk háromnyelvű legyen, harmadikként a kisebbségi nyelven. Romániában szintén háromnyelvű – román, angol és francia – de a kisebbségek nyelve szóba sem kerülhet, mert például a magyar nyelvnek semmilyen hivatalos státusa nincs, tette hozzá. A megoldás a magyar regionális nyelvként történő elismerése és a közösségi jogok lennének, ettől azonban távol állunk, holott Európában vannak jól működő modellek is – szögezte le az RMDSZ megválasztott EP-képviselője.

Vincze Loránt beszámolt arról, hogy az Európai Unió mottója az egység a sokféleségben, de ez a sokféleség valójában csak a 24 hivatalos nyelvet jelenti, és ez például lehetetlenné teszi a kisebbségi nyelvű projektekkel való pályázást is. Többek között ezért is indítottuk el a MinoritySafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést, amellyel védelmet és támogatást kérünk a kisebbségi nyelveknek és kultúráknak – mondta el a FUEN elnöke.

A nemzetközi szervezeteknek, nyelvi biztosoknak, ombudsmanoknak, diszkriminációellenes tanácsoknak hatalmas szerepe van nem csupán a törvények alkalmazásának felügyeletében, új javaslatok megfogalmazásában, hanem a közvélemény alakításában is. El kell ismernünk, hogy a politikai döntéshozatalt nagymértékben meghatározza a társadalmi nyomás, a közvélemény pedig gyakran a kisebbségi közösségek ellen hangolt, különösen a hányattatott történelmű fiatal Közép- és kelet-európai demokráciák esetében. Közösen kell fellépnünk, hogy a társadalmi megítélés változzon, a kisebbségeket ne fenyegetésnek, az általuk megfogalmazott célokat pedig ne az állam vagy a többségi nyelv elleni támadásnak tekintsék. Az RMDSZ ezt szorgalmazza Romániában, a FUEN pedig európai szinten” – hívta fel a figyelmet Vincze Loránt a kanadai konferencián tartott felszólalásában.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.