Markó Béla: a transzilvanista politikának nemcsak múltja, de jövője is van Romániában

2018.06.29. | Aktuálpolitika
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Markó Béla: a transzilvanista politikának nemcsak múltja, de  jövője is van Romániában

Fotó: Kocsis-Boldizsár János

1989 után az RMDSZ-nek hosszú elvi viták nyomán sikerült nemcsak a kultúrában, de a politikában is érvényesíteni a Kós Károly Kiáltó Szavában kijelölt irányt: azt, hogy az erdélyi magyarságnak egységes politikát, egységes szervezetben való politizálást kell folytatnia, de sikerült, a szintén a Kiáltó szóban megfogalmazott másik célt is elérni: megteremteni az autonómia egyes elemeit – jelentette ki Markó Béla pénteken, Zeteváralján tartott előadásában. Az RMDSZ volt elnöke a MIÉRT Edzőtáborában beszélt a transzilvanista politika esélyeiről, távlatairól.  

Mint mondta, a transzilvanizmus gondolata nem újkeletű: már a XIX. században is sokan úgy gondolták, hogy Erdély egy sajátos régió, amely sajátos megoldásokat igényel, a későbbi magyar politika azonban már nem ismerte fel ezen társadalmi, politikai, nyelvi sajátosságok érvényesítésének szükségességét. A Kós Károly Kiáltó Szava viszont már tételesen megfogalmazta, hogy Erdély egy sajátos entitás: a nemzet többi részétől elszakított erdélyi magyarság olyan sajátos kihívásokkal szembesül, amely sajátos megoldásokat igényel annak érdekében, hogy önálló közösségi életet építsen ki a maga számára. Ez az önállóság akkoriban azonban csak kulturális, művészeti téren érvényesült, a politikai egységet nem sikerült megvalósítani - erre csupán 1989 után nyílt lehetőség.

„Így indult az RMDSZ az 1990-es évek elején, és ezzel megyünk tovább is: önállósággal, egységes politikával, miközben befele biztosítjuk a pluralizmust. Úgy kell illeszkedünk az ország különböző rendszereibe, hogy közben a saját intézményrendszerünket is kiépítjük és működtetjük. Eképp kell haladnunk az Erdély-központú, Erdélynek sajátos szerepet szánó politika, azaz a transzilvanizmus irányába” – mutatott rá.  Markó Béla szerint ennek a sajátos politikának egy másik fontos elve, hogy meg kell őriznie egységét és önállóságát a román és az anyaországi politikával szemben is.

Az Szövetség volt elnöke szerint ugyanakkor az 1921-es Kós Károlyi Kiáltvány szellemét az autonómiaigény megfogalmazása terén is sikerült érvényesítenie az RMDSZ-nek, legfeljebb ezek jellegéről vannak viták az erdélyi magyar közéletben. A cél: területi autonómia követelése tömbmagyar vidéken, és a kulturális autonómia bizonyos formáinak megteremtése vegyes vidékeken. „Ez utóbbi néhány elemét már megvalósítottuk, főként az oktatás, a kultúra terén, de jelentős előrelépés van a decentralizáció tekintetében is. Az elfogadás előtt álló közigazgatási kódex megint csak közelebb visz a sajátos megoldásokhoz” – fejtette ki a volt politikus.

A transzilvanista politikának azonban vannak alternatívái is – hívta fel a figyelmet. „Az egyik, amelyet maga Klaus Johannis államelnök képvisel, miszerint tulajdonképpen mindannyian románok vagyunk, csak azon belül vagyunk másak. Ez számunkra elfogadhatatlan” – szögezte le, hozzátéve, ezért tartja a román centenáriumot is kudarcnak: eltelt ugyanis száz év, de Erdély helyzete még mindig rendezetlen. „Legfeljebb kevesebb magyar van, de még mindig elegen vagyunk ahhoz, hogy rendezni kelljen a helyzetünket” – jelentette ki.

Szerinte a transzilvanizmus másik helytelen alternatívája a magyarországi integráció rossz lehetősége, ami, úgy véli, a nemzeti együttlét, a nemzeti egység rossz értelmezéséből fakadhat. „Sokan úgy képzelik, hogy nekünk a magyarországi oktatási, kulturális rendszerbe kell integrálódnunk: kapcsolódni kell oda is, de integrálódni nem. Nekünk a magyar nemzeti egységesülést is úgy kell elképzelnünk, hogy politikai, kulturális szempontból meg kell őriznünk az önállóságunkat” – szögezte le előadásában Markó Béla.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.