Minority SafePack: európai siker és folytatás

2018.07.25. | Európai Parlament
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Minority SafePack: európai siker és folytatás

Kisebbségvédelem terén két fontos lépés történt az elmúlt egy évben, ugyanakkor a mostani európai parlamenti szesszió hangulatára rányomta bélyegét, hogy megkezdődött az EU 2020 utáni költségvetésének vitája, emelte ki Winkler Gyula szerdán dévai sajtótájékoztatóján, ahol tevékenységi beszámolóját tartotta.

Az elmúlt évben a kisebbségvédelem terén két meghatározó sikert könyvelhettünk el Európában. Az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés (Minority SafePack) több mint egy millió aláírást gyűjtött össze. Az Európai Parlamentben pedig határozatot fogadtunk el az őshonos kisebbségek védelméről, így most abban a helyzetben vagyunk, hogy két irányból is nyomást gyakorolhatunk az Európai Bizottságra. Úgy vélem, az Európai Parlamentben végzett politikai tevékenységünk hatalmas legitimációt kapott a Minority Safe Pack sikerének köszönhetően, nyilvánvalóvá téve, hogy annak az ötven millió állampolgár nevében beszélünk, akik valamely őshonos nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak” – hangsúlyozta az RMDSZ EP-képviselője, aki kitért arra is, hogy a Szövetség az európai kisebbségvédelem zászlóshajója. A Minority SafePack aláírásával pedig 300.000 erdélyi magyar és 1,3 millió európai ember kimondta: a kisebbségek helyzete távolról sem tekinthető megoldottnak.

Ez az eredmény az európai nemzeti közösségek sikere, az erdélyi magyar közösség sikere és az RMDSZ jelentős nemzetközi sikere. Az 1,3 millió aláírás ugyanakkor felhatalmazás a következő lépések felelős megtételére. Azt szeretnénk elérni, hogy uniós keretszabályozás nyújtson védelmet a kisebbségeknek, hogy az EU kötelezze a tagállamokat jogaink tiszteletben tartására. Meggyőződésem, hogy akkor kell benyújtanunk az aláírásokat az Európai Bizottsághoz, amikor megvan a megfelelő támogatásunk ahhoz, hogy sikerre vigyük küldetésünket” – fejtette ki Winkler Gyula. Hozzátette: az európai kisebbségvédelmi törvény az EP-választásokon múlik. „A 2019-ben sorra kerülő EP-választásokon dől el, hogy olyan csapat kerül-e az Európai Bizottságba, amelynek fontos a kisebbségek sorsa, vagy azok döntenek jövőnkről, akik 1,3 millió ember kérését semmibe veszik” – hívta fel a figyelmet a jövő évi európai parlamenti választások tétjére.

Kitérve a 2020 utáni EU költségvetés vitájára, Winkler Gyula a sajtótájékoztatón beszélt az egymásnak feszülő tagállami érdekek harcáról is. „Az RMDSZ álláspontját Brüsszelben és Strasbourgban is ismertettem. Számunkra fontos, hogy 2020 után is a jelenlegi szinten maradjon a Kohéziós Politika és az Közös Agrárpolitika finanszírozása. Ennek a két közpolitikának köszönhetően jelentős modernizálási és felzárkózási folyamat indult el Erdélyben is. Az a feladatunk, hogy szövetségeseket találjunk az Európai Parlamentben. Elsősorban a visegrádi négyekkel és a többi közép-és kelet-európai képviselővel fogunk szövetkezni, akiknek ugyancsak kiemelt érdekük megtartani a Kohéziós Politika és a Közös Agrárpolitika jelenlegi pénzügyi kereteit” – magyarázta a képviselő, aki rámutatott, hogy az elmúlt 11 évben, amióta Románia az EU tagja, szemmel láthatóan gyarapodtak a helyi közösségek, az önkormányzatok pedig európai pályázatok révén olyan beruházásokat valósíthattak meg, amelyeket a román állami költségvetés évtizedek múltán sem tett volna lehetővé. Erdély szerte utakat és vízhálózatokat építettek ki, iskolákat, templomokat újítottak fel európai pénzekből, ezekre pedig továbbra is szükség van.

Az EB nyilvánosságra hozta az EU 2021-2027 közötti költségvetési javaslatát, ez alapján a Kohéziós Politika (és a regionális fejlesztés) finanszírozása 7 százalékkal, a Közös Agrárpolitika finanszírozása 5 százalékkal csökkenne, ami több ezer erdélyi család megélhetését tenné kockára. „Erős az ellentét a nyugati és keleti, valamint a déli és északi tagállamok között, mi tudjuk, hogy közösségünknek az az érdeke, hogy az EU segítségével tovább tudjuk fejleszteni régióinkat, önkormányzataink, gazdáink, vállalkozóink kapjanak uniós támogatást. De sem a mezőgazdasági szubvenciók, sem az infrastrukturális vagy egyéb beruházások nem magától értetődő dolgok. Ezekért a támogatásokért 2019-ben újra meg kell küzdenünk. Az EP-választásokon eldől, hogy megmaradnak-e azok a támogatások, amelyekből fejleszthettünk, építhettünk” – mutatott rá Winkler Gyula, aki beszámolt többek között az elmúlt időszak legfontosabb európai témáiról, a nemzetközi kereskedelmi bizottságban kifejtett munkájáról, az ifjúsági szervezetekkel közösen indított programokról is.

A beszámoló elérhető ITT.

 

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.