Okos településeket és okos projektet díjaztak a MIÉRT Akadémián

2018.10.20. | MIÉRT
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Okos településeket és okos projektet díjaztak a MIÉRT Akadémián

Megkezdődött a XVII. MIÉRT Akadémia pénteken, Püspökfürdőn. Az Okos település – okos Erdély témák köré szerveződő rendezvénysorozaton díjazták a szakterületen jeleskedő önkormányzatokat és kezdeményezéseket.

Cseke Attila szenátor megnyitóbeszédében azt mondta: az idei téma sem csak a fiatalok számára lehet fontos, hanem az időseknek is. A kérdés, hogy mit tudunk hozzátenni az okosabb településekhez, régiókhoz, hiszen mindig fontos volt, hogy az adott, közéletet vezető nemzedék sikeressé, okossá tegye Erdélyt, a Partiumot.

Szabó József, Bihar Megye Tanácsának megyemenedzsere, a MIÉRT korábbi elnöke kihangsúlyozta, a szakmai rendezvények mindig alapját adták a MIÉRT-nek az RMDSZ-szel kötött viszonynak köszönhetően is, amely az utánpótlást tűzte ki célul. 

Tőtős Áron főszervező, a MIÉRT ügyvezető alelnöke úgy fogalmazott, ha fiatalokként itthon akarunk élni, akkor az egyetlen lehetőségünk fejleszteni a településeinket. Kiemelte: nemcsak városainkat, hanem községeinket, falvainkat is fejleszteni is kell, ezért használják az okos település kifejezést.

A megnyitó záróakkordjaként Szatmárnémeti önkormányzatát és Kereskényi Gábor polgármestert díjazták kiemelkedő munkájáért, az Innovátor díjat pedig a Biovill projekt a háromszéki Esztelnek és Gelence településeken végzett munkájént kapta meg.

A díjat átadták Horváth Bélának, Szalacs község polgármesterének is a hulladékújrahasznosításban elvégzett kiváló munkájáért. Hűségdíjat kapott ugyanakkor Debreczeni Sándor a MIÉRT-ben és az Akadémiáért végzett munkájáért.

 

Legyen mozgalom a fenntartható fejlődés!

A fenntartható fejlődés egy mozgalom kell legyen, ebben pedig nagy szerepe lesz a fiatalságnak – fogalmazott előadásában dr. Borbély László államtanácsos. A Román Kormány Fenntartható Fejlődési Osztályának vezetője elmondta, a következő 12 évre tervezett stratégiát tettek le a szakterületen a kormány asztalára – nemsokára pedig eldől, hogy ezt elfogadják-e. Az elmúlt egy évben járták az országot, számos önkormányzatban dolgozó emberrel találkoztak, és elmondhatja, hogy egyre nagyobb az érdeklődés – osztotta meg a tapasztalatait Borbély.

Az Agenda 2030 dokumentum és a párizsi klímaegyezmény mérföldkövek voltak a fenntartható fejlődés tekintetében, ugyanakkor hatalmas összegekre van szükség a természeti katasztrófák enyhítésére – fogalmazott a politikus. A kérdés az, hogyan fordítjuk le a megfogalmazott irányelveket a hétköznapi emberek nyelvére és hogyan lesz ezekből politikai döntés? Az EU ugyan remekel ebben a tekintetben, de globális léptékben számos fontos szereplővel együtt kellene lépni – erre hasznos eszköz az ENSZ, mondta el Borbély.

 

21. századi élettér Budapest szívében

Ma már sok minden okos megoldás, ezek tetten érhetők autókban, telefonokban, házakban és így tovább – emlékeztetett előadásában Máté Petrik, a Liget Smart Lab projektvezetője. Az általa képviselt cél a Budapest szívében levő, jelenleg leromlott állapotú Liget 21. századi élettérré változtatása, „mert egy jobban működő, élhető és fenntartható teret akarunk kialakítani”.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.