Porcsalmi Bálint: 2018-ban nem lesz erőnk, energiánk a belső problémákra, a közösségre, az emberekre kell koncentrálnunk

2017.12.08. | SZKT
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Porcsalmi Bálint: 2018-ban nem lesz erőnk, energiánk a belső problémákra, a közösségre, az emberekre kell koncentrálnunk

Fotó: Gönczy Tamás

„231.000 begyűjtött aláírásnál tartunk. Ez nem a végső siker, hanem egy jó részeredmény. Köszönet mindazoknak, akik kivették a részüket a munkából. Ott, ahol komolyan vették a kihívást, ez a számokon is megmutatkozik. Háromszék, Szilágy, Maros, Bihar és Gyergyó is elvégezte a rájuk bízott feladatot, összegyűjtötte a számukra kiszabott aláírásgyűjtés-számot. Fehér, Kolozs, Udvarhely, Beszterce-Naszód, Maros és Csík is közel van a folyamat végéhez. De a nagy városokban rá kell erre erősíteni, erőforrásainkat arra kell fordítani, hogy a városi szervezeteink munkáit segítsük. Ne dőljünk hátra, sok munka van még hátra” – hangzott el Porcsalmi Bálint beszédében az SZKT-n.

Az elmúlt három hónap kampányának tanulságait levonva, az ügyvezető elnök úgy fogalmazott, ez a periódus nemcsak az aláírásgyűjtésről, az Európai védelmet jogainknak! kezdeményezésről szólt, hanem azt is megmutatta, hogy milyen helyzetben van a szervezet. Szerinte ez az idő hosszúnak bizonyult, sokkal hosszabbnak, mint bármi, amit ez a szervezet valaha végigcsinált, a tapasztalat azt mutatta, hogy sok esetben nem vették komolyan az ügyet, hiszen nem volt választás.

„Közel egy éve azt mondtam, hogy egy modern szervezet a munkával egyenlő. A munka alatt pedig szervezett, megtervezett, átgondolt és alapos munkát értek. Nem párhuzamosat, szervezetlent, elfuseráltat. A munka alatt az erőforrások hatékony kihasználását értem” – hangsúlyozta.

2018 kapcsán elmondta, ez nemcsak a centenárium éve lesz, hanem az erdélyi magyaroké is. „2018-ban el kell mondanunk, hogy mit tettünk hozzá ahhoz, amit ma Romániának neveznek. Amivel ma Románia büszkélkedik, annak jelentős részét az erdélyi magyaroknak köszönheti. El kell mondanunk, hogy kik vagyunk, mi a célunk, mik az eredményeink. Emlékeztetnünk kell magunkat, saját közösségünket, de szólnunk kell a román többséghez, a román társadalomhoz is. És terveink szerint, talán ez lesz a legnagyobb kihívás, közösségünket, értékeinket a nemzetközi közvéleménynek is bemutatjuk”− részletezte. Az ügyvezető elnök elmondta, a Szövetség jövőre sokrétű, átfogó programcsomagot tervez, amellyel három különböző közönséget kíván megszólítani: a magyar közösséget, a román közvéleményt és a nemzetközi döntéshozókat. Az elmúlt 100 év történelmét, képzőművészeti alkotásait fogják bemutatni, arcképcsarnokot, a magyar kultúra napján meghirdetett drámapályázat által új értékek létrehozását, dokumentumfilmeket, előadás-sorozatot, konferenciákat terveznek, valamint egy, az erdélyi társadalom intézményei katasztereinek összeállítását és interneten való közzétételét. Emellett a klasszikus politikai kampánykommunikáció eszközeivel lebonyolított, fél éves időtartammal véghezvitt magyarság-kampányt ütemeztek be a román nyilvánosság felé.  Feladatként fogalmazta meg továbbá azt is, hogy az RMDSZ-nek nemzetközi szinten fel kell hívnia a figyelmet a megoldásra váró kisebbségi kérdésekre és a folyamatos jogtiprásokra, másrészt ellensúlyoznia kell az utóbbi hónapokban felerősödő, a magyar közösséget lejárató és az RMDSZ-t hiteltelenítő nemzetközi kampányt.

„Nehéz időszak előtt állunk, ahhoz, hogy a jövő évben is megbirkózzunk az akadályokkal, erős szervezetre van szükségünk. Az aláírásgyűjtés megerősítette a szervezeteinket, de felszínre hozott olyan problémákat, amelyeken javítanunk kell. 2018-ban tehát nem lesz erőnk, energiánk a belső problémákra, a közösségre, az emberekre kell koncentrálnunk”− fogalmazta meg a jövő évi prioritásokat az ügyvezető elnök.

Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a kormány pénzügyi politikájáról beszélve elmondta, az adótörvénykönyv módosításáról szóló javaslatcsomagot nem készítette elő kellőképpen a szaktárca, intézkedéseinek következményei előreláthatatlanok, nem elég kiszámíthatók. Ezt tetézi az is, hogy az illetékesek rosszul kommunikáltak a módosítások várt hatásairól. „A kormánypártok semmibe vették azt a törvényi előírás