Romániai kisebbségek nyelvi jogai: közigazgatási szolgáltatás vagy adminisztratív teher?

2018.05.31. | Kongresszus
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Romániai kisebbségek nyelvi jogai: közigazgatási szolgáltatás vagy adminisztratív teher?

„A romániai kisebbségek anyanyelv használati joga nem jelenti egyben azt is, hogy ezt a jogot alkalmazzák, illetve megfelelően ültetik gyakorlatba. Fontos kérdés az is, hogy az illető jog ebben a formában megfelel-e a kisebbségben élők szükségleteinek” – fogalmazott Laczikó Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője abban az előadásában, amelyet május 31-én, csütörtökön mutatott be a Romániában hatályos törvénykezés kisebbségi nyelvi jogokra vonatkozó szabályozásairól. Az elhangzottak annak a panelbeszélgetésnek részét képezték, amelyet az Európa Tanács regionális és európai kongresszusa önkormányzati bizottságának konferenciáján szerveztek meg a Kovászna megyei Bálványosfürdőn.

Laczikó Enikő arra is rámutatott, hogy egy Romániában élő nemzeti kisebbség tagja csupán akkor élhet a nyelvi jogaival, ha az illető közigazgatási egységben az illető kisebbségi közösség létszáma eléri az összlakosság 20 százalékát. „Ha az illető közigazgatási területen megvalósul ez a küszöb, akkor az egyén is élhet ezzel a jogával. Persze, az állampolgár azon is elgondolkodhat, hogy vajon miért kell az ő nyelvi jogainak egy törvénybe foglalt és igen magas alkalmazási küszöbtől függniük, amikor állampolgári kötelezettségeit nem mérik semmiféle küszöbhöz” – fogalmazta meg az államtitkár a kisebbségi nyelvi jogok törvényes kerete kapcsán felmerülő dilemmát. Kitért arra is, hogy az adók és illetékek államkasszába való befizetésekor, vagy az egészségügyi költségvetésbe való hozzájárulásban nincs ilyen differenciálás, nem tesznek különbséget a román anyanyelvű, illetve a húsz romániai nemzeti közösség valamelyikéhez tartozók között. Ilyen értelemben a helyi közigazgatási szolgáltatásokban sem kellene a hatóságoknak megkülönböztetést alkalmazniuk. „A valóságban azonban a törvények alkalmazása a helyi szintű politikai akarattól függ” – tette hozzá Laczikó Enikő.

Az előadásban ugyanakkor a kisebbségügyi államtitkár ismételten azt is aláhúzta, a helyi közigazgatásban való anyanyelvhasználat a legfontosabb jogok közé tartozik, hiszen közvetlen összefüggésben áll a helyi döntéshozatalban való tényleges és hatékony részvétellel, valamint az etnikai önazonosság megőrzésével. „A helyi közigazgatás kétségtelenül meghatározza a mindennapi életünket és tevékenységeinket, az anyanyelvhasználat pedig lehetővé teszi a döntéshozatalban való igazi részvételt. Használata ugyanakkor megmutatja a nyelv státuszát is, másfelől pedig hozzájárul a biztonságérzethez és egy nyelvi közösséghez való tartozásunkat erősíti meg” – mutatott rá az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője.

„A nemzeti kisebbségekhez tartozókat, mint az ország egyenrangú állampolgárait ehhez mért bánásmódban kellene részesíteni a helyi közigazgatásban is. Ma az ország hivatalos nyelvén való szolgáltatásbiztosítás mindössze egyforma bánásmódot, nem pedig egyenlő bánásmódot jelent Romániában. Ez viszont az Európai Unió által definiált hátrányos megkülönböztetésnek a legtisztább formája, amely abban áll, hogy az állam azonos helyzeteket és egyének különböző bánásmódban, eltérő helyzeteket és különböző szükségletű embereket egyazon bánásmódban  részesít” – vonta le a következtetést Laczikó Enikő, aki szerint egy ilyen hátrányos megkülönböztetés az is, hogy a helyi hatóságok az ország hivatalos nyelvének ugyanolyan szintű használatát követelik meg a kisebbségben élőktől is, mint az anyanyelvű beszélőktől.

A nyelvi jogokra vonatkozó törvények alkalmazásának elmulasztása esetében nem alkalmazhatók szankciók, továbbá az alkalmazásra vonatkozó monitorozás is hiányzik, így a helyzet javulása nehezen képzelhető el. Ráadásul arra vonatkozóan is hiányoznak az adatok, hogy mekkora érdeklődést mutatnak arra a nemzeti kisebbségekhez tartozók, hogy éljenek ezekkel a jogaikkal, így a szükséges következtetések levonása és további irányok meghatározása is kétséges – nehezményezte Laczikó Enikő.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.