Tamás Sándor: Románia nemcsak a románoké

2018.05.31. | Kongresszus
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Tamás Sándor: Románia nemcsak a románoké

Fotó: Gönczy Tamás

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke házigazdaként köszöntötte a konferencia résztvevőit, azzal indítva előadását, hogy a Székelyföldet alkotó három megye, Maros, Hargita és Kovászna megye lakosságának 75 százaléka magyar nemzetiségű. „A köznyelvben mindenki magyarul beszél, és bár jogszabályok léteznek, hivatalosan nem használható maradéktalanul a magyar nyelv. Mi azt szeretnénk, hogy Székelyföldön a román mellett a magyar nyelv is legyen hivatalos regionális nyelv. Ez nem ördögtől való, hiszen az európai országok többségében van erre megoldás” – fejtette ki a tanácselnök, számos konkrét példát hozva a többnyelvűségre és az anyanyelvhasználatra.

Míg a szerbiai Vajdaságban az anyakönyvi kivonat lehet szerb és magyar, illetve szerb és román nyelven, addig Romániában Kovászna Megye Tanácsa évekig járta a bíróságot azért, hogy fejléces papírján románul, magyarul és angol nyelven is szerepeljen az intézmény neve. „Az anyanyelvünkről van szó, mindannyian tudjuk, hogy anyanyelvünkön tudunk a legjobban tanulni, gondolkodni, sőt, álmodni is. Az anyanyelvhasználat alapvető emberi és kulturális jog, amelyet nem lehet senkitől elvitatni. Nekünk, akik ezer éve itt lakunk szülőföldünkön, van egy álmunk: annak az országnak a többsége, ahol élünk, ne lekezelő és intoleráns legyen, hanem megértő és segítő. Mert a többség és kisebbség viszonyának minőségét mindig a többség határozza meg! Nem az a megoldás, hogy megfenyegetnek, hogy megpróbálják megakadályozni legitim törekvéseinket, hanem az, hogy közösen rendezzük dolgainkat, sajátos problémáinkat” – mutatott rá, megjegyezve, hogy sajnos jelenleg épp az ellenkezője tapasztalható a hazai hatóságok részéről.

Világos kell legyen mindenki számára, Románia nemcsak a románoké, hanem a magyaroké, zsidóké, szászok, törököké, tatároké, mindazé a 19 kisebbségé is, amely őshonos nemzeti közösségként évszázadok óta él itt él a mai Románia területén. Románia minden román állampolgár országa és ezt nemcsak az Alkotmány írja, hanem a realitás is ezt mutatja. Tiszteletet várunk a román politikusoktól és állami hatóságoktól. Nekünk, erdélyi magyaroknak nem Romániával van bajunk, hiszen itt élünk, tiszteljük ezt az országot. Nekünk az intoleranciával, a nacionalizmussal, a retrográd gondolkodásmóddal, a kettős beszéddel van problémánk. Éppen ezért Önökben partnereket keresünk, azért, hogy amit kisebbségvédelem terén elértek, azt mi is itthon megvalósíthassuk” – fordult a nemzetközi konferencia résztvevőihez Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

 

A nyelvi sokszínűség kérdése gyakran felmerül az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusában, indította köszöntőbeszédét Gudrun Mosler-Törnström, a kongresszus osztrák elnöke, hangsúlyozva, hogy Európa fontos kulturális öröksége a nyelvi sokszínűség, amire büszkék lehetünk és amely fontos erőforrásunk.

Azért is vagyunk itt, hogy megünnepeljük a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájának húsz éves évfordulóját, olyan dokumentum ez, amelynek létrejöttében a kongresszus fontos szerepet játszott, arra bíztatva a tagállamokat, hogy fogadja el, ratifikálja és tartsa be ennek a kartának az ajánlásait” – mondta, megjegyezve, hogy a gyakorlati oldala is nagyon fontos a dokumentumnak. A kongresszusnak nagyon fontos, hogy az önkormányzatok minél közelebbi kapcsolatba legyenek a közösség tagjaival, viszont, ha nem lehetséges, hogy a saját nyelvükön kommunikáljanak, ennek alapja a nyelvhasználat kérdése” – fejtette ki az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának elnöke.

 

Húsz évvel a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájának elfogadása után kétségtelenül vannak eredmények, de ugyanakkor sok a be nem tartott kötelezettség a tagállamok részéről a karta előírásainak életbeültetését illetően, erősítette meg Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. Utalva a konferencia szervezését nehezítő körülményekre, úgy fogalmazott, „ezekből a gesztusokból egyértelműen kiderül, hogyan viszonyul egy nemzetállam a határain belül élő nemzeti kisebbségekhez, hogy értéknek tekintik-e ezeket a közösségeket, vagy éppen ellenkezőleg, ahogy mi is érezzük nap mint nap és most is ezzel szembesültünk: teher vagyunk a politikai elit számára”.

 

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.